-Mi? Még is honnan ismeritek egymást?-Damon a fülemhez hajolt,majd nagyon halkan valamit súgott.
-Halhatatlanok,még a második világháborúban ismerkedtünk meg.
Megdermedtem. Halhatatlanok? A második világháborúkor is éltek?
-Tehát ezért változtál úgy meg csajszi!Vámpír vagy,zsír.-mondta Eric.
-Értem.-mondtam zavarodottan.
Még mindig rengetegen bámultak.
Aztán Jessica újra megjelent,de most nem engem akart....
-Szióka! -szólt oda Damonnek,mivel nem vette észre,hogy együtt vagyunk,csak azt,hogy Ericel beszélget.
-Szia!
-Jessica vagyok,és te?
-Damon.
-Na és egyedül jöttél a bálba Damon?Nekem épp nincs kísérőm...-mondta flörtölve.
-Ami azt illeti a menyasszonyommal jöttem.-menyasszonyommal? Juj,csak nem megakarja kérni a kezemet?
Végül is olyanok vagyunk mint a házasok,de ezt Jessica úgy sem érteni meg.
Arca elkomorult.
-És..és ki a szerencsés?-próbált mosolyogni,de nem ment neki. Damon odahajolt hozzám és megcsókolt,majd átkarolta a vállamat.
-Amelia!
-Értem!-lesütötte szemét az újabb pofára eséstől. Elbattyogott.
Vége lett a bálnak,és mentünk az autó felé. Szememmel kerestem a Volvot,de sehol nem láttam.Aztán Damon egy tűz piros lehúzható tetős autóhoz vezetett,ami előtt épp fényképezkedtek.
-Hát ez?-hangom elég magas volt.
-Ezt vettem Mandynek,de gondoltam kipróbálom.
Az egy éves kislányunknak autót vett,ez szép.
Felmentünk a szállodai szobába.
Megfürödtünk,és bebújtunk az ágyba.Damonre feküdtem. Ő átkarolt.
-Annyira féltem,hogy végleg elhagysz! Majd' bele haltam,amikor megtaláltam a cetlit.
Hátamat simogatta.
-Soha sem okoznék neked ekkora fájdalmat!
Elmosolyodott. Aztán éreztem,hogy lehúzza rólam a felsőmet,majd a nadrágomat is.
Az ő alsója is lekerült.
-Vigyázzunk az ágyra!-mondtam vigyorogva.
-Vigyázzunk!-és megcsókolt.
**********
-Tudod mit? -mondtam izgatottan másnap reggel.
-Igen?
-Voltál már vidámparkban?
-Nem.
-Akkor épp itt az ideje!-mondtam,és felrántottam az ágyról.-Gyerünk öltözni Mr. Owletter!
-Igen is kisasszony!
Én felkaptam egy fekete pulóvert,és nadrágot.
Elindultunk. Én utasítottam,hogy merre menjen.
Megérkeztünk.
-Nos mire üljünk fel először?
-Hullámvasút?
-Rendben.
Felültünk. Én bármire felülök,bírom az ilyen extrém dolgokat.
Ahogy a levegő az arcomba hasított remek volt.
-Na milyen volt?
-Nagyon jó!
Óriáskerekeztünk,és még valami tízszer hullámvasutaztunk.
Damon nagyon élvezte,érdemes volt elhoznom ide.
-Ma is megyünk a bálba?-kérdezte.
-Én szeretnék,te?
-Jól éreztem magam,a régi időkre emlékeztetett.
-Ennek örülök!
Felvettem a csodás fekete ruhámat.
Ahogy kinyitottuk az ajtót,megjelent Jasson ,Ariana, Via,és Anne.
-Sziasztok!
-Sziasztok!-válaszoltam.
-Ugye,nem baj,ha csatlakozunk a bálozókhoz?-nevetett Ariana,és csak most vettem észre,hogy milyen mesésen festenek mindannyian.
Viaékon gondolkodtam,és rájöttem,hogy ő a legjobb barátnőm,és elfogadom őt így.
-Gyertek csak
Autóval követte az iskolához.Elmondták,hogy Mandy Daniellel és Breevel van.
Amikor beléptünk,ugyan úgy mint tegnap,minden szempár a családomra vetődött. Vián is meglepődtek,hogy milyen szép,és kérdezgették,hogy melyik kozmetikusnál volt. Irigyeltek.
Arianáról és Jassonről mindenki azt hitte,hogy gimnáziumosok. Persze mindenkinek mondták,hogy Anne és Damon szülei.
Egész éjjel táncoltunk. Miss Hautis is odajött hozzám,és kérdezte,hogy hogyan érzem magam az iskolában,de én mondtam neki,hogy sajnos beteg vagyok,és csak a jövőhéten mehetek.
Ariana és Jasson gyönyörűen táncolnak. Mindenki őket nézte,nem hiába az a William Turner portré a táncukról.
Az egész éjjel csodás volt.
Amikor abba hagytuk a táncunkat Damonnel , döbbenten álltam. Az ajtón belépett Bree, Daniel,és Mandy.
Egypár kép a második bálról:
Ariana
Jasson
Anne
Via
Amelia
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése