10. Fejezet

Ledermedten álltam és vártam Bree-t ,hogy mondjon valamit.
-Amelia, Damon nagyon rosszul van!
-Damon?-sírva fakadtam -Azonnal vissza kell mennünk!
-Itt biztonságosabb.
-Kit érdekel?Menjünk,én megyek. Jössz?
-Aha.
Elindultunk a cuccunkkal. Még szerencse,hogy nem pakoltunk ki.Istenem,talán nem olyan nagy a baj.Tévedtem,biztosan nagy a baj,mivel Bree meredt szemmel csak előre bámult.
-Bree, mi történt?-hangom megremegett.
-Arkangyal.-csupán ennyit  mondott,ezt is nagyon félénken,Szinte suttogta. Arkangyal? Vagyis sötét angyal?
-Bree kérlek mond el mi történt. Annyira félek,hogy Damonnek komoly sérülései vannak.
-Annyit tudok,hogy Damon és Daniel verekedtek,majd megjelent egy arkangyal és Damont megszúrta egy karóval.Jasson szerint Daniel keresztbe tett az angyalkáknak és őt akarják,de félre csúszott a karó,és Damonbe vágta.Vagy is Damon lehet,hogy meghal.Daniel megmenekül az angyala elől.-olyan szórakozottan mondta,de amint befejezte,megint ijedt volt. Nem Damon nem hallhat meg ,az nem lehet.
-Tehát léteznek arkangyalok is.Oké.Rendben. Még valamik esetleg?-nem szólt.Nem tetszett neki,hogy eltréfáltam a dolgot,nekem sem tetszett.
-Halhatatlanok,azok is léteznek.Sima emberek csupán örökké élnek.-nagyon jó,felírtam a listára.
Damon tarts ki,beletapostam a gázba. Nem elég,hogy egy  "tinédzser" vámpír üldöz,akkor még itt vannak az angyalok is.
-De ha arkangyalok léteznek,akkor léteznek sima angyalok is,és ha sima angyalok léteznek,akkor bizony Istennek is kell lennie.
-Hagyjuk bonyolult.-mondta fáradtan Bree.
-Szerintem is.
 Még gyorsabban hajtottam. Úgy látszik a mesevilág nem is mesevilág többé.
Gyorsan felhajtottam a házhoz. Kiugrottunk az autóból és rohantunk befelé.
-Damon!-kiabáltam. Bree a nappali felé rohant,követtem.
A látvány megrázott:Damon  bekötött felsőtesttel , sápadtan, ordítva feküdt a kanapén.Ariana valami növényből készített borogatást tett a homlokára. Jassan,ott ült mellette.
-Damon!-oda mentem hozzá.Megfogta a kezemet.Olyan gyenge,erőtlen volt.
-Amelia!-nyögte-Szer...szeretlek.Ne felejtsd el,kérlek.
-Nem fogom-most már sírtam. Gyenge csókot adtam a szájára.-Én is szeretlek,és te se felejtsd el!
-Rend..ben-alig tudott megszólalni. Teste párszor megvonaglott. Fájdalmas volt így látni Őt.
-Rendbe jössz!-mondtam.-Értem,értem megfogsz gyógyulni. -
Ariana is sírt,bár könny nem tudott kijönni a szeméből,de hüppögött. Bree megsimogatta Damon vállát  majd leült  távolabb egy székre.Jasson intett,hogy kövessem.
Elmentünk a konyhába.
-Amelia,el kell menned.Túl veszélyes lett itt neked.Sajnos nem gondoltuk át a helyzetet.Hiba volt ide fogadni téged,ne érts félre,a biztonságodról beszélek.Daniel,egy ideig nem fog zargatni,de az arkangyal azt hiszi,hogy mi Daniel cinkosai vagyunk. Elfognak jönni ide,és végezni akarnak velünk,de harcba szállunk velük.Anne beteget színlel,és eljön haza. Szólunk egy pár barátnak is a közelben,akik remélhetőleg segítenek,de neked ez túl veszélyes. Daniel ránk hozta  a bajt,ez volt a célja,hogy ránk kenje.Most azt hiszik,hogy mi is benne voltunk az emberölésben,és a többi gaztettben amit ő vitt véghez.
Bree hallgatózott,de jelzett,hogy ne szóljak és majd menjek fel a szobájába.
-Értem Jasson,most felmegyek gondolkodni,de hamarosan lejövök,de mi van Damonnel,ugye rendbe jön?
-A borogatástól,és mivel időben kivettem a karót,rendbe.Bár pár napig beletelik míg rendbe jön.Gyorsabban gyógyulunk,de elég súlyos. Három vagy négy nap és kutya baja sem lesz,viszont addig elég nagy fájdalmai lesznek.-Arca elkomorult.  Elindultam felfelé.
Benéztem Bree szobájába,de nem ott volt.Beléptem az én szobámba,ott várt az ágyamon ülve .
 Leültem mellé.
-Tudom,hogy nem szeretnél elmenni innen.És azt is tudom,hogy segíteni szeretnél.
-Eltaláltad.
-Van egy ötletem,amit ők hárman nem díjaznának,de itt is maradhatnál,és segíteni  is  tudnál.
-Mi az?-olyan kíváncsi voltam.
-Vámpírrá változtatlak.Szükségünk van a segítségre,meg is halhatunk a csatában,sőt ez a valószínű.Az arkangyalok túl erőben lesznek  .-elképedtem.
Megváljak az életemtől?Végül is a szüleim nem nagyon szeretnek,nem hiányzom nekik. A barátaimmal tudnám tartani a kapcsolatot.  Nem hagyhatom meghalni azokat a lényeket,akik szeretnek és támogatnak.
-Rendben! De hol és mikor?
-Ma elindulunk a lakásba,azt mondjuk pár napig ott leszünk,majd haza repülsz. Három nap elég,hogy átváltozz. Hozd a cuccodat.
Lementünk a bőröndökkel ,nehéz lesz elhitetni velük,hogy ilyen könnyen megfutamodom.
-Rávettem Ameliát,hogy elmenjünk  a lakásba,és pár napot ott töltsünk biztonságban. Majd haza utazik.-furcsán néztek,nem haragudtak,hisz ezt akarták,hogy biztonságban legyek,de furcsa volt nekik a helyzet.
-Köszönöm,hogy itt  lehettem,és nagyon fogtok hiányozni-sírtam,áll könnyek voltak,Ariana átölelt. Majd Jasson. és tudtam,hogy a következő perc  lesz a legnehezebb.
-Damon,én,én sajnálom,de el kell mennem. Szeretlek,és mindig is szeretni foglak.Talán egyszer majd újra találkozunk.-annyira szomorú volt.De tudta,hogy ez a legjobb megoldás. Bree is átölelt mindenkit.
-Szeretlek Amelia. Vigyázz magadra.-ennyit mondott.Fájt neki,hogy elmegyek,arra számított,hogy harcolok azért,hogy maradhassak. Nem gondolt arra,hogy így cserben hagyom. De tévedett.Megfogom menteni,segítek nekik harcolni.És örökkön örökké együtt leszünk.