19.fejezet

                                                           Se szó,se beszéd




Nem Natalie volt az. Ez a nő szőke,fekete szemű volt. Hatalmas szárnya fekete.
Biztosan Natalie küldte.
Nem volt több időm gondolkodni,mivel előkapott egy karót,és a mellkasomba vágta.
-Damon!-ordítottam újra. Danielell felrohantak. Damon óvatosan a karjaiba kapott, Daniel fent  maradt és harcolt az arkangyallal.
Hatalmas fájdalmaim vannak.
Nem hallottam semmit,és amikor megakartam szólalni,az sem ment.Aztán Jasson kihúzta a karót.
Testem megkönnyebbült,de még mindig fájt a seb.
A nő felsikított ,Danielnek valószínű sikerült elpusztítania.
Damon leült mellém,és simogatott.  Annyira fájt a karó helye. Ariana borogatást hozott rá. Csípte,és hűsítette egyszerre. Ránéztem Damonre. Látod, úgy jártam mint te.  
Jasson leült mellém,és támadt egy ötletem.
Jasson,hallasz? Bólogatott.
Mindenki jól van?Ismét bólogatott.
Meghalt?Bólintott.
Nagyon ég a seb. Olyan arcot vágott,mintha azt mondaná,hogy ez természetes.
Idehoznátok Amandát?Csupán szeretném látni. Ariana elindult a babáért.
Jassonre néztem  újra. Légy szíves  mond meg Danielnek,hogy köszönöm! És persze nektek is,hogy ápoltok!
Daniel felé fordult.
Ariana megérkezett Amandával. Éreztem,hogy testem megvonaglik.  Amanda megijedt és elkezdett sírni. Sírásától megeredt az eső.
Mond neki,hogy nincs semmi baj,szeretem. Jasson a kezébe vette Mandyt és beszélt hozzá. Hihetetlenül okos az én Babám!
Mandy elmosolyodott. Damonhez kéretőzött,aki letörölte a könnyeit.Imádja az apját,és ő is őt.
Meddig tart ez?Hány napig? Jasson az ujjával egy,kettő,három majd négyet mutatott.
Tehát változó,remek!
Rettentően fáj  a seb,és onnan irányul  a fájdalom  a testem többi pontjába.
Sípolt a fülem.Jézusom! Mintha egy síppal a fülembe fújtak volna. Egyre jobb lesz.
Amanda kicsinyke kezeivel megsimogatta az arcomat. Próbáltam rá mosolyogni,de elég nehezen ment.
Damon az ölébe tette a fejemet,homlokomat borogatta. A sebemet betekerték, beborogatták.
Olyan rossz,hogy nem tudok beszélni,pedig úgy szerettem!
Jasson erre elnevette magát,és nyílván válaszolt a többiek kérdésére,hogy mit nevet úgy.
Bree visszavitte Mandyt a szobájába.
Oda fordultam Jassonhez. Éhes vagyok! Elment a hűtőhöz,egy szívószálas poharat hozott. A szívószálat óvatosan a számba  tette, felém lendítette a poharat.
A meleg vér a számba lendült,elárasztotta a testemet. Ennyi erővel Mandytől is kölcsön kérhették volna a cumisüvegét.  Jasson újra elnevette magát.
Tudtam,hogy humoristának kellett volna állnom!
Mosolyogtam,bár arcom rettenetesen égett.
Via megsimogatta a kezemet. Jól esett.
Aztán Annevel felmentek  .Hirtelen minden fájdalmam elmúlt. Újra hallottam.
Megköszörültem a torkomat.
-Damon! -felültem  és megcsókoltam.
-Ez...ez meg,hogy lehet?-kérdezte Damon,Jassonre nézve.
-Amelia,jól vagy?
-Igen,már nem fáj semmim.Miért?
-Mert ilyen hamar nem gyógyulhatsz meg,úgy értem nem lehetséges,minimum két napig tart.-Jasson hangja -De lehet,hogy ez is képességed,gyorsan gyógyulsz.
-De jó,egy képességgel több.-felfutottam Amandához.  Felkaptam és jól megölelgettem.
Annyira kellemes illata volt.
-Nagyon nagyon szeretlek!
Mosolygott. Ahhoz képest,hogy három napos,már nem újszülött ,  hanem olyan baba formája volt.
Bejött Damon,átölelt. Mandyt letettem az ágyába. Elszundított.
-Annyira aggódtam érted!
-Nincs már semmi baj!-aztán közelebb lépett,mintha megakarnak csókolni,de rettentő gyorsan lehajult,és lábamnál fogva felkapott. átvitt a mi szobánkba.
-Annyira,de annyira szeretlek!
-Én jobban!
-Nem igaz! Egyformán,oké?
-Oké!
Megcsókolt. Letépte a ruhámat,én is az övét.



                                                     ****************



Damon épp öltözött,amikor valaki bekopogott. Anne volt.
-Skacok! Van egy kis gond,gyertek!