Eldöntöttem
Egy szép emlék a távolból,amikor Via-val megismerkedtem.Vörös,göndör hajával,és divatos,de még is hanyag öltözékével,nem sokan kedvelték.Kivéve engem.
Amikor belépett az osztályba mellém űlt.Mellém aki a suli egyik legmenőbb csaja.Először dűhített.Aztán amikor kezdtem megismerni,a dühöm elszállt,mint a tavaszi szellő. Örültem,hogy a barátomnak mondhatom.
Szerdán is mennyire örült az örömömnek,hogy cserediák lehetek.Ez az igaz barátság titka: örülni a másik örömének.
A telefon csörög és kilépve gondolataimból felkaptam.
-Tessék,itt Amelia.
-Szia Ameila,Miss Hautis vagyok.Hogy vagy?
-Jó reggelt! Köszönöm ,még a fejem fáj,de jobban.
-Örülök,holnap mindenképpen gyere iskolába a válasszal és odadom a papírokat,amiket a szüleidnek ki kell töltenie,ha elvállalod a dolgot.
-Rendben.
-Szervusz Amelia.
-Viszonthallásra.
Tényleg,még nem is beszéltem anyuékkal,nem mindha találkoztam is volna velük...
Jobb lesz ha felhívom aput,mert biztos,hogy ma sem maradok fent addig,míg haza nem érnek.
A mobilján hívtam,nem cseng ki.Megpróbálom az irodait,azt biztosan felveszi.Kicseng.
-Jó napot kívánok, ezt itt a Johns and Jonhs vállalat,mit óhajt?
-Jó napot! Az apámmal szeretnék beszélni, Amelia McWayer vagyok.
-Már is kapcsolom kisasszony.
-Köszönöm.
-Tessék Amleia?Mondtam már,hogy itt ne zavarj.
-Szia Apa!De a mobilod ki van kapcsolva,akkor elmondanád,hogy milyen telefonon hívjalak?
-Oké,oké.Mond amit szeretnél,gyorsan.-a gyorsant gondoltam,hogy hozzá teszi-
-Apa,Miss Hautis felajánlotta,hogy cserediák lehetnék fél évre.
-Oké,gondolom küldött papírt, tedd az asztalra ,ha haza érek kitöltöm anyáddal.
-Majd holnap küld,és kössz.
-Oké,nincs mit.Szia!
És már le is tette.Soha sincs ideje rám,ugyan úgy mint anyunak.Talán még örülnek is,hogy nem leszek itthol.
Ma milyen nap is van?Megkerestem a naptármat a fiókban. Szerdán voltam utoljára suliban,a fej fájásom miatt.És ma hétfő van. Ma sem mentem.Egyszerűen nincs kedvem Jessica önelégűlt képét nézegetni.
Holnap már muszály mennem.De még is miként kezeljem ezt a helyzetet?Egy csúnya lila folt ékteleníti a homlokomat.
Már is oda ültem a smink asztalamhoz,és elkezdtem alapozózni,púderezni,hogy ne látszódjon meg.
Tízper kitartott kenegetés ellenére is meglátszott.Na jó nem annyira,de meg.
Elindultam a telefon felé,hogy felhívjam Via-t.
-Szia!Mizu veled csajszi?
-Szia Via,nem jönnél át?Tudod,beszélgetni meg pakolni.
-Persze,hogy átmegyek.Busszal megyek tizenöt perc és ott vagyok.
-Ne!Elküldöm érted Angelot.
-Okés,köszi!
Letettem.Angelo nem nagyon szereti ha ugráltatom,csak apunak és anyunak nézi el,de még is csak ő a sofőrünk.Leszaladtam a lépcsőnkön,ki a garázshoz,és a személyzethez.
-Angelo?!
-Itt vagyok kisasszony.
-Ó,Angelo kérlek menj el Via-ért.A Napoleon körút mellett lakik 8/a.
-Igen kisasszony.
Angelo elindult az autó felé,én pedig felmentem a szobámba.Csütörtökön hajnalban utazom,cserediáknak.De még azt sem tudom,hogy hova megyek!Biztosan rajta lesza holnapi papíron.Kíváncsi vagyok.
Előkaptam a gardróbból a bőröndömet.
-Elég kicsi vagy-mondtam halkan.Via nem nagyon szeret vásárolni,de kénytelen lesz ma eljönni velem pár cuccot venni az utazásra.Kifogásnak mondható a bőrönd,ami hasznomra válik és nem csak "divatmániám"miatt veszem meg,mert Via úgy is a fejemhez vágja.
-Jó napot kívánok,ön rendelte a csodálatos bőröndbe pakoló képességgel megáldott lányt?-kérdezte Via vihogva.
-Hölgyem én egy bőrönd vevő,meg még pár szuper cucc vásárlására alkalmas lányt rendeltem.
-Ó,kisasszony divatmániája nem csökkent?Mit veszünk?Tudod,hogy nem sokára lesz a szülinapom?!
-Via!Három hónap múlva lesz a születésnapod!
-Igaz,de te úgy sem leszel itt.
-Ez is igaz.
-Tehát mész?
-Igen!
-Az nagyon jó,bár nagyon nagyon fogsz hiányozni!
-Te is.De most induljunk veszünk bőröndöt és pár cuccot,meg ha neked megtetszik valami,akkor szólj és megveszem.
-Köszi.Nem is olyan rossz a vásárlás,veled!
-Tudom,csak eddig nem akartad elhinni!
Lementünk az autóhoz,és a legközelebbi plázába mentünk.
Elég sokat időztünk a Tifanyban mivel Via nem tudta eldönteni,hogy egy ezüst és fehérarany bokalánc kell neki vagy pedig egy fehérarany-arany bokalánc.Végül is én választottam az ezüst és fehéraranyat.Jobban mutat hófehér bőrén.
Amikor az autóban ültünk félve megkérdezte:
-Amelia,tudom,hogy ott ahova mész rengeteg hozzád hasonló gazdag,szép tanuló lesz.
De....de ugye én maradok a legjobb barátnőd?Vagy nem? Mert én tökéletesen megértelek ha........-közbevágtam,nem bírtam hallgatni tovább-
-Via!Ha maga Paris Hilton kínálkozna,hogy legyek az öribarija,az sem érdekelne amíg téged a barátnőmnek mondhatlak!-megöleltük egymást.Én csak az igazat mondtam.Bár istenítettem Parist,akkor is Via mellett senki volt számomra.
-Szeretlek!
-Én is.
-Köszi a láncot.
-Nincs mit.
-És köszi azt is,hogy kiválasztottad.
-Figyu,élet-halál kérdése volt,mert ha nem választottam volna ki helyetted,valószínű ott haltunk volna éhen!
Elkezdtünk kacarászni,és az út további felében hatalmas volt a jó kedv.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése